Gyulafehérvári Katonai Kerület, 1849 vége–1854: a szabadságharc leveretése után a Habsburg önkényuralom Erdélyben, körzetekre és alkörzetekre osztott katonai közigazgatási területe. – Wohlgemuth Lajos altábornagy 1850. V. 12: közreadott rendelete alapján hivatalos népszámlálást tartottak a teljes népesség pontos számbavételére, az adófizetés és a hadsereg kiegészítése érdekében. – Körzetei: 1. Balázsfalvai (alkörzetei: búzásbesenyői, désfalvai, girbói, küküllővári, marosújvári, obrazsai) – 2. Dévai (alkörzetei: batizi, branyicskai, dévai, dobrai, kéméndi, marosillyei) – 3. Gyulafehérvári (alkörzetei: alvinci, nagyenyedi, topánfalvai, tövisi, zalatnai), Abrudbánya és Nagyenyed város. – 4. Hátszegi (alkörzetei: demsusi, oláhbrettyei, puji, vajdahunyadi), Vajdahunyad város. – 5. Kőrösbányai (alkörzetei: brádi, kőrösbányai, nagyhalmágyi), Kőrösbánya és Gyulafehérvár. – 5 város, 16 mezőváros, 671 község, 14 praedium, össz. 706 település (Erdélyben össz. 23 város, 64 mezőváros, 2576 község, 68 puszta, összesen 2741 település), 85.660 ház 104.739 lakásában 430.024 lakos; nemzetiségük: 35.780 m., 16 székely, 366.634 oláh, 1852 szász, 6343 ném., 14.485 cigány, 398 örmény, 2035 zsidó, 258 egyéb; vallásuk: 13.305 r.k., 128.811 g.k., 251.661 g.kel., 27.477 ref., 1179 ev., 3334 unit., 2034 izr., össz. 427.801 lélek; 13.423 ló, 164.642 szarvasmarha. 88

Dávid 1994:11.